BVDOSZ

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja, hogy tovább csorbítsák a hivatásos állományúak alkotmányos jogait.

2010. július 7-én  Lázár János és Dr. Kocsis Máté (Fidesz- Magyar Polgári Szövetség) képviselők T/649 számon módosítást nyújtottak be a Magyar Köztársaság Parlamentjéhez az Alkotmány módosítása tárgyában. Amely szerint a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak szolgálatuk ideje alatt, valamint a leszerelésüket (nyugállományba vonulásukat) követő 5 évre megtiltaná, hogy országgyűlési, önkormányzati, Európa parlamenti képviselők lehessenek.

Szövetségünk álláspontja szerint teljesen elfogadhatatlan és indokolatlan tovább korlátozni a hivatásos állományúak állampolgári jogait, amelyek már így is lényegesen szigorúbbak, mint az EU legtöbb országában.

Az FRDÉSZ e témában és a szolgálati törvényeink tervezett módosítása kapcsán Dr. Pintér Sándor belügyminiszternél kezdeményezte a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (SZÉF) haladéktalan összehívását.

Amennyiben a Perlement az Alkotmánymódosítást változatlan formában fogadja el, Szövetségünk az Alkotmánybírósághoz fog fordulni. Egyúttal minden nemzetközi fórumot fel fogunk használni annak érdekében, hogy alkotmányos jogainkat tovább ne csorbíthassák!

B u d a p e s t, 2010. július 13.

Az FRDÉSZ Elnöksége nevében:

Dr. Pintér Sándor

Belügyminiszter

Tisztelt Miniszter Úr!

2010. július 6-án kelt levelét, amelyben arról tájékoztat, hogy az új kormányzati struktúrában a BM lesz a SZÉF működtetéséért felelős tárca, köszönettel megkaptam.

Levelében arról tájékoztatott, hogy készek megkezdeni az érdemi egyeztetéseket a SZÉF keretein belül.

A SZÉF munkavállaló oldalának nevében 6 témában kezdeményezem a SZÉF plenáris ülésének mielőbbi összehívását:

1. Az előző kormányzati ciklusban lezáratlan ügyek újratárgyalása.

(Az utolsó SZÉF ülésen Dr. Túri András IRM államtitkár ígértet tett arra, hogy az átadás átvételnél a folyamatban lévő SZÉF hatáskörében lévő ügyekről tájékoztatják a tárca új vezetését.)

-         Cafetéria rendszer áttekintése;

-         Tűzoltók túlmunka pereinek rendezése;

-         Hűségpótlék kiterjesztése a teljes fegyveres és rendvédelmi szférára;

-         A fegyveres és rendvédelmi szférában a közalkalmazotti jogviszony átalakítása különleges közalkalmazotti jogviszonnyá (kinevezett polgári alkalmazott);

-         A 1127-es Kormányhatározat következtében ki nem fizetett helyettesítési díjak rendezése;

-         A saját gépkocsi használata után járó 9 Ft/km térítési díj (benzinár+ amortizációs díj) rendezése;

-         13. havi illetmények visszaállítása;

-         Az év második felében a 2010-re vonatkozó bérpolitikai intézkedések áttekintése, korrekciója;

-         A szolgálatteljesítési idő szabályozatlanságából adódó anomáliák megszüntetése;

-         Leszerelési díj, szerződéshosszabbítási díj kifizetésével kapcsolatos probléma rendezése (Hjt.)

2.      Egyeztetés a Hszt. és a  Hjt. tervezett módosításairól.

3.      Tájékoztatás a fegyveres és rendvédelmi szférában tervezett második félévi bérpolitikai intézkedésekről.

4.      Egyeztetés a hivatásos, szerződéses, közalkalmazott, köztisztviselő állomány végkielégítését, felmentési díját, a ki nem fizetett szabadságokat érintő jogszabályváltozásokról.

5.      Egyeztetés a Lázár János és Dr. Kocsis Máté (Fidesz- Magyar Polgári Szövetség) képviselők által T/649 számon benyújtott Alkotmánymódosításról;

6.      Tájékoztatás az APEH-VPOP fúziójának hivatásos állományt érintő kérdéseiről.

Tisztelt Miniszter Úr!

A SZÉF plenáris ülését megelőzően személyes konzultáció keretében - előre egyeztetett időpontban - kész vagyok megtárgyalni Önnel és kollégáival a SZÉF működésének eddigi tapasztalatait, az együttműködéssel kapcsolatos jövőre vonatkozó elképzeléseinket. Egyúttal kérem, hogy nevezze meg azt a főosztályt, illetve személyt, aki a SZÉF munkájának technikai koordinálásáért felelős lesz (SZÉF titkár).

B u d a p e s t, 2010. július 13.

Üdvözlettel:

Dr. Paczolay Péter Úrnak

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

Elnöke részére

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

A közigazgatás működőképességének közérdekűsége, valamint az érintett közszolgálati munkavállalók alkotmányos jogainak védelme, illetve a munkabéke megőrzéséből fakadó felelősségünk alapján fordulunk Önhöz. Ennek keretében tisztelettel és átgondolt felelősséggel indítványozzuk, hogy az alkotmányvédelem legfőbb szerveként az Alkotmánybíróság adjon helyt A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (továbbiakban: Törvény) 8. §-ában foglalt, illetve az ahhoz rendszerszerűen szorosan kapcsolódó további (elsősorban hatálybaléptetési, ill. végrehajtási) rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezésünknek.

I.

Általános észrevételek

Tudjuk, hogy ma még európai értelemben vett egységes közszolgálati rendszerről nem beszélhetünk. Ennek ellenére az egyre inkább egységesülő Európai Közigazgatási Térben napjainkra kialakultak olyan közös alapelvek, amelyek közszolgálati alapértékként az egyes tagállamok közszolgálati rendszereit, illetve az arra vonatkozó nemzeti szabályozást közösen jellemzik. Ezek körében közös értékként kiemelendő a stabilitás, a kiszámíthatóság, a szakmaiság, a felelősség, a karrier, a lojalitás, valamint a részvétel és a védelem elve.

Ha a fentiek tükrében vizsgáljuk meg a Törvényt, akkor felelősen kijelenthető, hogy a stabilitás meghatározó elve alapvetően sérül, mivel a magyar nemzeti közszolgálatban - a kormánytisztviselők körében - az új szabályok életbelépésével két hónapos felmentéssel, indokolás nélkül, bárki, bármikor elmozdítható lesz. Ez a szabály - álláspontunk szerint - semmilyen tekintetben nem felel meg az európai jogi értékrend követelményeinek és (szakmapolitikai meggyőződésünk szerint), nem állja ki a hazai alkotmányosság próbáját sem.

Dr. Sólyom László Úrnak

a  Magyar Köztársaság Elnökének

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

A közigazgatási munkabéke megőrzéséből fakadó felelősségünk alapján fordulunk Önhöz.  Tisztelettel és átgondolt felelősséggel azt javasoljuk, hogy a Köztársaság alkotmányossága, valamint a társadalmi igazságosság legfőbb őreként - élve alkotmányos jogával - szíveskedjék kezdeményezni az Alkotmánybíróságnál a T/45. tételszámon benyújtott, a Kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat (továbbiakban: Törvény) előzetes normakontrollját.

Kezdeményezésünk indokoltságát az alábbiakra alapozzuk:

1. Európai értelemben vett egységes közszolgálati rendszerről még nem beszélhetünk, de az egyre inkább egységesülő Európai Közigazgatási Tér-ben napjainkra kialakultak olyan közös alapelvek, amelyek közszolgálati alapértékként az egyes tagállamok közszolgálati rendszereit, és azok szabályozását közösen jellemzik.

Ezek körében közös értékként kiemelendő a stabilitás, a kiszámíthatóság, a szakmaiság, a felelősség, a karrier, a lojalitás, valamint a részvétel és a védelem elve.

Ha a fentiek tükrében vizsgáljuk meg a Törvényt, akkor felelősen kijelenthető, hogy a stabilitás meghatározó elve alapvetően sérül, mivel a magyar nemzeti közszolgálatban az új szabályok életbelépését követően két hónapos felmentéssel bárki, bármikor elmozdítható lesz. Ez a szabály - álláspontunk szerint - semmilyen tekintetben nem felel meg az európai követelményeknek és szakmapolitikai meggyőződésünk szerint, nem állja ki a hazai alkotmányosság próbáját sem. Ehhez kapcsolódóan szeretnénk rámutatni az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatára, amely elvi éllel rámutatott arra és kimondta azt, hogy: míg a Munka Törvénykönyve (MT) fő szabály szerint szabad és korlátlan felmondási jogkört biztosít a munkáltatónak, addig a közszférában az un. elbocsáthatatlanság elve érvényesül, vagyis a felmentésre csak a törvényben meghatározott jogcímek alapján kerülhet sor.

Ezeknek a felmentési okoknak a nevesítése olyan garanciális követelmény, amely összefügg a köztisztviselők, közalkalmazottak foglalkoztatási viszonyának sajátos jellegével, vagyis azzal, hogy - a versenyszféra szabályozásával szemben - a közigazgatásban zárt (karrier) rendszert hozott létre a jogalkotó. A közszolgálat zárt rendszerének törvényi szabályozása során a jogalkotó nem tekinthet el a stabilitás elvének érvényesítésétől. Nyilvánvalóan ezzel ellentétes lenne az, ha a meglévő közszolgálati jogviszonyt minden korlátozás nélkül a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabad és korlátlan döntési jogkörében lehetne megszüntetni. (833/B/2003. AB. Hat, ABH 2004. 1775, 1780.)